A fizika érettségi bizony évről évre feladja a leckét minden érettségizőnek, aki fizikából szeretne számot adni a tudásából. Nem is hiába, hiszen fizikából talán a legnehezebb a vizsga az összes tantárgy közül. De mégis miért? Miért mondhatjuk azt, hogy a fizika érettségi nagyon nehéz, legyen szó akár közép vagy emelt szintű vizsgáról? Ez a kérdés talán nem annyira evidens mindenki számára, de ha jobban végig gondoljuk, akkor bizony könnyedén rájöhetünk arra, hogy fizikából egyáltalán nem egyszerű az érettségi vizsga. Lássuk, hogy miért!
A fizika – mint érettségi tantárgy – sok mindenben különbözik más tantárgyaktól, hiszen a szerkezete a vizsgának, valamint a felépítése a követelményrendszernek különleges. Ez annak tudható be, hogy fizikából számolási példák is nagyon gyakran előjönnek a feladatsorokban. Valamint annak, hogy ezen a vizsgán a tesztfeladatok általában nagyon nehezek és komplikáltak – egyáltalán nem egyszerű őket megoldani, még akkor sem, ha elsőre ezt hinnénk. Teljesen más és más típusú feladatokat kérnek vissza évről évre, és koránt sem olyan könnyen kiszámítható a követelmény rendszer, mint mondjuk történelemből vagy angolból. Ami nagyon fontos, hogy mindenki legyen tisztában azzal, hogy mik az elvárások egy ilyen vizsgán.
A vizsga során megjelenő középszintű fizika vizsgán számos téma figyelhető meg. Ebben a tekintetben érdemes lehet egy rövid listát készíteni, hogy világosan lássuk, mire is számíthatunk pontosan.
Bizonyára mindenki hallott Ohm törvényéről! Hogyan néz ki egy egyszerű áramkör, mi az ellenállás fogalma? Hogyan lehet kiszámítani egy vezeték ellenállását? Mi határozza meg az áram nagyságát és mi függ a vevő feszültségétől? Ohm törvénye általában olyan téma, amely kemény tanulság minden felvételizőnek.
Szerinted miképp zajlik az energia távközlése? Hogyan lehet az energiát egyszerűen átalakítani, vagy átvinni egyik áramkörről a másik áramkörre? Mekkora a transzformátor vesztesége és hatásfoka a gyakorlatban? Milyen házi berendezések használnak transzformátor energia átalakítókat? Mit jelent a feltranszformálás és letranszformálás fogalma? Ezeket mind-mind tudni kell annak, aki a transzformátorok fogalmát szeretné megismerni.
Newton volt az az ember, aki megalkotta a modern mechanika alapjait. Nézz csak szét a háztartásodban, és nézz rá a készülékekre, amik otthon vannak. Gondolnád, hogy minden egyes kütyü és készülék, amit a kezedben fogsz, ezeknek a törvényeknek a segítségével lett mechanikailag modellezve és megalkotva?
Aki szereti a hidrosztatikát, annak Pascal törvénye a szíve csücske. Hogyan áramlanak a folyadékok egy csőben súrlódásmentesen? Mi a folyadékok hidrosztatikájának az igazi titka? Mennyi egy folyadékoszlop nyomása, ha a légköri nyomást is beleszámoljuk a feladatba? Igaz, hogy gyengítetlenül terjed tovább a nyomás, vagy pedig sem? Pascal nem csupán a fizikában alkotott nagyot, hanem a matematikában is.
A hosszúság megadja annak a távolságnak a mértékét, ami két pont között található meg. Pontosan miképp fejeznéd ki, hogy két pont között mekkora távolság található? Miképp adnál választ arra, hogy két égitest között mekkora a távolság a Naprendszerben? Ehhez a hosszúság fogalmát kell ismerned.
Szokták is kérdezni sokan, mikor megnézik a versenyautó rajtolást: melyik autó megy gyorsabban? Hát az, amelyiknek nagyobb a sebessége! v = s / t, ahogy ezt mindenki ismeri manapság. A sebesség képlete egy olyan fogalom, amit mindenkinek ismernie kell, aki fizikát szeretne tanulni.
Az áramerősség az elektrosztatika egyik alapvető fogalma, de sokan még mindig összekeverik a hálózati feszültség fogalmával – még akkor is, ha teljesen különböző két fogalomról lehet beszélni. Ne gondoljuk azt, hogy a fizika érettségizők nem szokták ezt elrontani! Rengetegen márpedig igenis el szokták.
Mennyi helyet foglal el egy szabályos vagy szabálytalan test az űrben? Hogyan lehet kiszámítani egy test térfogatát, ha egyszerre ismerjük a sűrűségét és a tömegét? A térfogat olyan fogalom, amely nagyon nehéz leckét adhat a tanulni vágyóknak.
A víz minden végzős hallgató egyik kedvenc tantárgya, mivel olyan anyag, amelyet mindenki ismer a való életből, és mindenki tudja, hogy valójában az „élet” lényeges eleme. A víz nem minden égitestben található, de például a Földön virágzik a vízhasználat Magyarországon.
Mit jelent az a fogalom, hogy fajlagos ellenállás? Hogyan függ a fajlagos ellenállás a hőmérséklettől vagy a nyomástól? Mi a fajlagos ellenállás helyes képlete? Hogyan függ a fajlagos ellenállás az ellenállástól, az áramerősségtől vagy a feszültségtől?
Az idő a kinematikában és a termodinamikában is nagyon fontos fogalom. Bár ez nem állandó vagy abszolút, mégis így emlegetik a középiskolai fizikaórákon, mert így érthetjük meg igazán az idő fogalmát. Az idő ismerete szükséges a test mozgásának meghatározásához.
A nyomás meghatározza, hogy mekkora erő hat egy adott felületre. A nyomás, mint fogalom jól ismert, például a búvárok merülés közben nagyobb nyomást éreznek a bőrükön. Az egyes bolygókon a nyomás eltérő, vannak bolygók, ahol magasabb, és vannak, ahol alacsonyabb. A vízoszlopnak nyomása van, ugyanúgy, mint a levesnek, amelyet otthon kiveszünk a tálból.
Az erő fogalmát mindenkinek ismernie kell, aki meg akarja ismerni a test erejének mechanikáját. Mekkora erővel hat egymásra két test, ha valamilyen módon egymásra helyezzük őket? Pontosan mekkora súrlódás következik be a kés élei között, amikor megérintik azokat? Az erő mint fogalom jól ismert és a modern mechanika egyik ékköve.
Amikor egy testet felemelnek, annak helyzeti energiája keletkezik. A helyzeti energia fogalmát ismernie kell mindazoknak, akik érettségivel kapcsolatos feladatokat, vagy a ferde dobással vagy a vertikális dobással kapcsolatos feladatokat akarnak megoldani.
Minél nagyobb egy test tömege, annál nagyobb a test súlya is, de ez általában igaz, hiszen van a súlytalanság állapota is. A tömeg kifejezi, hogy egy testnek mekkora a tehetetlensége, de ne keverjük össze ezt a fogalmat a test súlyával. A test súlya nem egyértelműen adható meg a tömegének függvényében, több dologtól is függ minden tényező.
A megfelelő előkészítés érdekében több lépés is tehető. Minél többet gyakorlunk, annál nagyobb az esélyünk. Minél többet vizsgálunk rendszeresen témákat, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy ne hibázzunk, és a legjobb eredményt érjük el magunktól. A képzés sok önfegyelmet igényel, nagyon jól meg tudjuk csinálni, ha profi mentortanárt fogadunk.
A fizika mindig is az egyik legnehezebb érettségi volt, sok-sok éve. A fizikára való felkészülés nagy kihívást jelent mindazok számára, akik tanulni és fejlődni akarnak. Az összes tantárgy közül a fizikát a legnehezebb megtanulni, mert teljesen eltérő tananyagrészekből áll.